Rock in Reghin III. - 2008. dec. 6.: Altar, Black Diamond, Shadows
Circle II Circle koncert: Kolozsvár, 2009. május. 15. Bővebben!
CIKKEK
Esős, napsütéses, sötét, hideg bánáti, erdélyi turnén a Sear Bliss
(Rainy, sunny, dark, cold Banatian/Transylvanian Tour with Sear Bliss)
- 2008. május 23.-24.-25. -
Amikor a bánáti/erdélyi mini turné minden részlete világossá vált, az időpont egyeztetések után, az a megtiszteltetés ért, hogy végig mehetek/mehettem a Sear Bliss-el ezen a túrán.
Kb. másfél hónappal az indulás előtt már kinéztem, hogy vonattal, hogyan is tudnék eljutni Temesvárra, mivel anno amikor az említett városban egyetemistáskodtam, akkor sem volt egyszerű Székelykeresztúrról a bánáti városba eljutni a román állami vasutak járműveivel. Egy hét alatt sikerült is összeállítani az utazási tervet Temesvárra és Petrozsényból haza. Azért egy hét, mert a CFR szervere annyira béna, hogy lehetetlen volt egy este kisakkozni az egész útitervet.
Sokan azt hiszik, hogy ez az egész rock'n'metal élet a folyamatos hajnalig tartó bulizásokból és a másnap délig tartó alvásokból áll, de ennél azért jóval árnyaltabb ez az életforma. Nem tagadom a szépségeit és örvendek, hogy azzal foglalkozhatok amit imádok, de azt csak a magunkfajta fanatikusok tudják, hogy ugyanakkor mennyi lemondással, áldozattal is jár. Korán kelések, vagy egyáltalán nincs is lefekvés, majd egész napos rohangálás, evés valahol útközben, vagy menetközben az előre elkészített szendvicsekből, vagy a különböző benzinkútaknál, vendéglátói egységeknél vásárolt ilyen-olyan rágcsálnivalókból, stb.
Elérkezett május 23., a temesvári Sear Bliss buli időpontja. Kelés hajnali 6 előtt, odakint zuhog az eső, "fasza tanítónéni", úgylátszik az idén akárhányszor sötétebb lelkületű koncertre indulok, mindig esik. Az első állomás Segesvár, 1 órás várakozás után indul a személy a következő célpont, Tövis felé. Van olvasni valóm (Rockinform, Heavy Metal Magazin, Maximum Rock - Hammer már kiolvasva - , mi más is lehetne?:)) + az mp3-as lejátszómban ott a teljes Sear Bliss diszkográfia, így legalább átismételhetem a hétvégi "tananyagot" és jobban telik az idő is. Tövisen alig kell várni mivel az idáig hozó vonat jócskán késik. Jegyváltás és már be is áll a Déva felé tartó gyorsított vonat, így nem sok idő jut "élvezni" a román állomások, rejtő jenői figuráival felvértezett miliőinek, "romantikus" világát. Déván még mindig szemerkél az eső és a következő vonat kb. másfél óra múlva indul Arad felé. Mondtam én, hogy ebben az országban nincs semmi logika a járatok csatlakozása körül?! Hiába reméltem, hogy Déváról talán lesz valami kisbusz Temesvárra, ez itt nem jött be. Marad az őgyelgés és a hazulról hozott "szentvicc" (szendvics) elmajszolása. Romániában jellemző, hogy minden nagyobb állomáson ott sorakoznak a taxisok, akik elég pofátlan módon szoktak ajánlkozni, ezt az állatfajtát én egyszerűen hiénáknak hívom. Déván sem úszom meg ajánlat nélkül, de ez nem tűnik pofátlannak, így időtöltés gyanánt visszaszólók, hogy Temesvárra tartanék, az ürge benne is lenne a buliban, én viszont vigyorogva visszautasítom, mert tudom, hogy egy vagyonért oldaná meg a dolgot. Érkezik a vonat és irány Arad, szép lassan a nap is előbújik a felhők mögül, az elsuhanó kisebb állomások az egész út alatt (Segesvár-Temesvár) ugyanolyanok, vagy még lepukkantabbak, mint ezelőtt x évvel, az idő vasfoga teszi a dolgát. Érkezés Aradra, a vonat ablakából látom, hogy a temesvári személy indulásra kész, mázlista vagyok, mert a gyors amivel Aradig jövök siet (!) négy percet, minő ritkasság ez itt, így rohanás a pénztárhoz jegyet venni, majd vissza az indulásra kész vonathoz. Mielőtt valaki felvilágosítana, megjegyezném, hogy azért nem vettem meg egyből Temesvárig a vonatjegyet, mert Dévától vagy Aradtól (abban az esetben, ha nem értem volna el ezt a vonatot) improvizáltam volna a továbbhaladást. Felugrás a vonatra, szól a telefon, egy haver érdeklődik, hogy Setétpatakkal mi az ábra, mert Székelyföldön esik. Megnyugtatom, hogy szerintem lesz buli, mert a szervezők nem említettek semmi egyebet. Felhívom Király Zoli (Okt31) barátomat, Rockpolis Médiás kollégát, hogy kb. 1 óra múlva érkezem Bánátország fővárosába, érkezéskor az állomáson már vár is. A Metal Box, a koncert helyszíne nincs messze, így gyalogszerrel vágunk neki, megismertett a tulajjal (Marius), aki közli, hogy a Sear Bliss késik, mert Pesten forgalmi dugóba keveredtek (pénteken, déli órákban ez nem meglepő). Aztán amikor Andrásék megérkeznek kiderül, hogy a bérelt kisbusz körül is voltak gondok, mert amelyikkel az előzetes tervek szerint jöttek volna, az, előző nap Olaszországban lerobbant, így mást kellett keríteni.
Gyors bepakolás, ami után az első banda már kezd is, mi közben elmegyünk megnézni a szállást, mire visszaérünk már a második banda is nyomja, merch kipakolás majd Necóék (gitár) is készűlődnek. Meglepetésemre Szalontáról is jöttek a koncertre. Mivel a merches stand olyan helyen kapott helyett, hogy nem láthatok semmit a koncertből ezért a vége felé belépek, a tenyérnyi küzdőtérre pár fotót készíteni, annyira kicsi a hely, hogy egy vadul headbangelő megfejeli a fényképezőgépem, az akkuk azonnal elrepülnek, szerencsére a memóriakártya marad és rövid keresgélés után az akkuk is megkerülnek. Mivel annyira későn lesz vége a koncertnek, hogy már a pizzázók sincsenek nyitva, ezért marad a folyékony kenyér meg valami szerb eredetű gyors kaja valamelyik közeli non-stop büféből. Kajálás után bepakolás, majd irány a szállás. Hiába van központi részen a szállás, a környék nem elég szimpatikus ahhoz, hogy csak úgy az utcán hagyjuk az autót, tele a banda felszerelésével. Szerencsére a szállásnak van egy hátsó udvara, amelyet még zárni is lehet, így nyugodtan lehet aludni. Hajnali 4-kor lefekvés, mert másnap legkésőbb de. 10-kor indulni kell ahhoz, hogy nyugisan elérjünk a Dark River Fesztiválra. Fél 9-kor ébreszt a telefonon beállított ébresztő, egy gyors zuhanyzást megkockáztatok. Utoljára szintén Temesváron voltam (az egyetemi bentlakásban) ennyire lerobbant zuhanyzóban, de itt legalább van melegvíz. A zuhanyzó földje nem túl bizalom gerjesztő, ezért inkább különböző balett lépésekkel állok a csap alá. 9 körül ébredezik a banda is, így a tervezett 10 körüli indulást tudjuk tartani.
GPS ("Moha bá'") belőve és irány Lugos, majd így tovább. Én vagyok az analóg GPS és egyelőre Mohával egyetértünk, vagyis ő is ugyanzt az útvonalat ajánlja amelyet én is kinéztem a térképen. Lugoson tele tank és kellene útmatricát is venni, de nincs, a következő kútnál van, de hiába mondom a nőnek, hogy a 9 személyes mikrobusz is a kisautó kategóriába tartozik, ő köti a kereket, hogy így a magyar forgalmi engedély, meg úgy, bla-bla-bla, hagyjuk a fenébe az egészet és megyünk tovább az nélkül. Hiába, hogy szombat az út tele rendőrökkel, radaroznak. Szerencsére a szembe jövők jelzik, hogy mi az ábra így Necó (ő vállalta a vezetést) betartja a játékszabályokat. Majdnem minden helységben kampányolnak, vagy kampánykomvojok jönnek szemben, úgy látszik keményen készűlődnek a június 1-i helyhatósági választásokra. Viszonylag eseménytelenül telik az út, folynak a sztorizások, majd előkerül egy ős-Bikini kalóz koncertfelvétel, amely valamikor a '80-as években készült. Van röhögés Feró szövegelésén... Aztán az is kiderül a sztorizgatás közben, hogy Temesváron iszonyatosan rázott a mikrofon (is), mivel nem volt földelés, főleg Petit (gitár) érték ezek a "megrázó élmények".
Hatod (Setétpatak) felé lassan a térerő is elfogy, így Moha is felmondja a szolgálatot, ahogy haladunk látszik, hogy eső Isten nem kímélte a helyet, később megtudjuk, hogy bizony pénteken majdnem félóránként zuhogott. Rengeteg a fáradt arc, de nemcsak az előző napi bulitól van ez...egy kicsit lehangolóan konstatálom, hogy sokkal kevesebb a közönség mint a tavaly, később valóban világossá válik, hogy tényleg kevesebben vannak... Egy-két kúrát tudnék az ilyen problémákra, ha... A szervező(k) kérdésére, hogy mit szeretnénk előbb enni, vagy szállást nézni, egyöntetű a válasz: evés. Aztán ha jól rémlik, mégis szállás foglalás lesz, majd utána, tényleg zaba, jól esik a meleg leves... Közben a Kopor-show tartja a lemezbemutatóját és elkezdődik a program csúszása. Mivel a cucc és a merch kipakolásával vagyunk elfoglalva nem igazán követjük a többi zenekart (Földrengés, Judas Beast). Jó két órás késéssel kezdnek Andrásék.
Mivel iszonyatosan kevés az áram a színpadon, a sampler a Lost and Not Found billentyű témáit nem "veszi be", egy kis technikai malőr, de aztán megy minden tovább. A közönség lelkes, de nem annyira mint ahogy az várható lett volna, a merch-ből is jóformán semmi sem fogy... Ebben a hideg párás időben nálam a sör sem igazán megy, a töménnyel meg évek óta óvatosan bánok. Horváth Zoli (Ka-Rock Alapítvány - Nagykanizsa) barátom miccsel kínálgat, mivel túl sokat rendelt és nem tudja mind megenni, így majdnem mindenkinek jut egy. Még az este folyamán Bloodrevengék megkértek, hogy egy picit kukkoljak bele a koncertjükbe, de mivel nagyon elhúzódott a beállásuk ezért már nem várjuk meg a teljes kezdést. Bocs fiúk, majd legközelebb...Hajnali 3 után irány a hatodi fogadó, ahol a szállásunk volt. A betérőnél szinte összejött egy kis affér egy tartálykocsival, hajszálon múlott, hogy esetleg jövőtől nem-e Sear Bliss emlék fesztivál név, vagy alnév alatt futott volna a Dark River Feszt :). Hajnali 4-5 felé jár amire mindenki ágyba kerül. Iszonyatosan hideg van a pokróc alatt is, hiába szedem magamra majdnem az összes ruhámat, az sem segít. Aztán reggel lesz, a nap sugarai is előbújnak a fák mögül, felmelegedő érzés... Irány reggelizni, aztán búcsúzkodás, egy kis focizás, ismét búcsúzkodás, Rózsának is búcsút intünk. Sömi (dob) lesz a pilóta, sikeresen kezd: a setétpataki fogadó körüli sárból egy kis segítséggel tudjuk kiszedni a Peugeot kisbuszt. A szálláson, a fogadóhoz tartozó bácsi még székely viccekkel traktálja a társaságot, de aztán indulni kell. Igaz, hogy 300 egynéhány km-t számoltam ki a térkép szerint, de azért ismerve a romániai útviszonyokat tudom, hogy átlag sebességet úgyis csak 50-60 km/h-át lehet kihozni. Térerős területre érünk, hív Olimp (Oli Management) üdvözli a fiúkat...