Erdélyieknek kedvezményes árú koncertjegyek a debreceni Kreator koncertre!
Samael, Keep Of Kalessin koncert Kolozsvár, 2009. jan. 27. Irish & Music Pub.
Circle II Circle koncert: Kolozsvár, 2009. május. 15. Bővebben!
CD
De Facto - Karizma
(Ultrafilm - Paranoid Rec. [Erdély-Ro])
A sztárzenekarokhoz hasonlóan a De Facto is három évig váratta rajongóit egy új dalgyűjteménnyel. Nos, ha a kvintett sztárcsapatnak (még) nem is nevezhető, mindenképpen a magyar gótikus/dark mezőny élvonalába tartozik. Legalábbis az első két lemeze alapján. Ám új dalaival némi merészséggel irányt váltott. Persze nem kell hajtűkanyarra gondolni, de tény, hogy az előző lemezek sötét fémes hangulatához képest lájtosabb, poposabb lett a Karizma. (Talán mert elfáradt a gitáros karizma? :)) Persze nem annyira, hogy a rádiók toplistájára kerüljön, de - remélhetőleg - nem is annyira, hogy elveszítse rajongótáborának egy részét.
Kiváló lendületet ad a lemeznek a dallamos refrénű, szájgitárral fűszerezett Angyalszív, az első klipnóta. A folytatás hasonlóan húzós, de a Malasztban a gitár már nem riffel vastagon, hanem fülbemászó melódiával egészíti ki az éneket. A Violettben már teljesen nyilvánvaló, hogy a billentyű előtérbe került, a gitár pedig riffelés helyett inkább érdekes szólókat vagy inkább dallamokat játszik. Már-már egybefolynak a dalok, ám a Szentháromságra lehetetlen nem odafigyelni. Szerintem ez a lemez legslágeresebb (a szó jó értelmében!), leghúzósabb dala. (Tutti, hogy a Kolozsvári Rádió Rockmalmából nem marad ki, de még a Slágerórából sem.)
Az Ölelésben úgy kezdődik, mint egy U2 szám. Sok metal nincs benne, de miért is lenne ez gond? A popos, könnyed hangvételre aztán alaposan rácáfol a közel kilenc perces Mikor minden hófehér. Kapásból a Marillion jut eszembe róla, de lehet csak azért, mert a De Facto a patinás brit prog.rock banda vendégeként lépett színpadra néhány nappal ezelőtt. Ez azért nem semmi! És már jön is egy újabb kedvenc-jelölt, a gitárcentrikus Fény kell. Nem egy könnyen emészthető darab a Hozsánna sem a maga hét percével, a Szárnyak és karmok ellenben újból felszabadultan pörög. A Valahol kissé elnyújtott, de szépen lezárja a legfrisebb Da Facto korongot.
Tény, hogy a Karizma első hallásra meglehetősen egybefolyt, az énekdallamai kissé egysíkúaknak tűntek. Harmadik-negyedik nekifutásra ellenben szépen előbújnak az erényei, és mintha a közepétől egyre fajsúlyosabb lenne. Szóval ennek a lemeznek igenis van karizmája. Erről remélhetőleg a De Facto élőben is meggyőzi majd erdélyi rajongóit Szejkefürdőn, július varázslatosnak ígérkező első szombat estéjén.
Zilahi Csaba (aki kolozsvári, mint a De Facto dobosa)