II. Bözödi tó tábor júli. 30.-aug. 1. Részletek!
Iron Maiden koncert Kolozsváron: 2010. aug. 15., Polus Center parkolója.
Maximum Rock tehetségkutató Bukarestben: http://www.promusicprod.ro/mrfest/formatii/
INTERJÚK
"Mindig olyan zenét hallgattam, ami örömet sugároz"
- e-mailes interjú a Dreamland énekesével, Jake-kel -
K. Z.: Mivel fiatal banda vagytok, szeretném ha összegeznétek az eddigi karriereteket! Volt egy zenekar a Dreamland léte előtt. Mit lehet tudni az Infinityről?
Jake: Hát, az Infinityt én kezdtem egy barátommal, mikor még iskolásuk voltunk. Szórakozásból játszottunk és őszintén szólva, én nem is énekeltem még mikrofonba mielőtt ezt a zenekart elkezdtük volna. De olyan kib*szott jó volt, hogy úgy gondoltuk, hogy jó lenne tanulni, és íme, itt vagyunk. Azt hiszem 2001-ben kaptuk meg a lehetőséget, hogy felvegyünk egy kislemezt (CD single) egy kicsi svéd kiadónál, és ugyanabban az évben felléptünk a Sweden Rock fesztiválon is. Egy évvel később feloszlottunk, és más utakat válaszottunk. Én Göteborgba költöztem, és 2003-ban Mats meg én elhatároztuk, hogy megpróbáljuk újra, és arra koncentrálnánk, amit mindketten szeretünk. Így megalapítottuk a Dreamlandet.
K. Z.: Az Infinity demók sokban különböznek a Dreamlandtől? Miért oszlott fel az a formáció? Felhasználtatok-e valamilyen régi anyagot?
Jake: Igen. Az Infinity gyors power metal volt sok kétlábgéppel, nagyon magas énekhanggal. Véleménykülönsbégek miatt oszlottunk fel. Én és az egyik zenekari tag nagyon mást akartunk. Megpróbáltunk egy dalt feltenni a debütalbumra, de a régi tagoktól nem kaptuk meg az engedélyt, így abbamaradt. A szám címe Falling Higher. Viszont játsszuk élőben, ma sem maradt ki a repertoárból.
K. Z.: Amúgy tudjátok, hogy van egy Dreamland nevű együttes Kolumbiában is?
Jake: Nem hallottam róluk, de meg fogom hallgatni őket biztosan!
K. Z.: Gondolom, meguntátok hallani az emberektől, hogy Göteborg a dallamos death metal otthona. A Hammerfall, Evergrey, Nostradameus példájára gondolva mit szólsz a svéd power metalról nem lehetne elmondani ugyanezt?
Jake: Nem értek egyet ezzel. Nagyjából ugyanannyi híres heavy/power metal zenekar van itt, mint death/black: Hammerfall, Dragonland, Heed, Evergrey, Nostradameus, Lost Horizon, Dreamland, Moonlight Agony és sok más.
K. Z.: Sőt! Mivel ti vagytok a legpowerosabbak ezek közül, el tudnád képzelni, hogy vezetői legyetek egy ilyen irányzatnak?
Jake: Igen, abszolút! És hiszem, hogy ahogy egyre több rajongót szerzünk minden lemezzel és bulival, akkor az étvágy is meg fog nőni a magunkfajta bandák iránt. Amúgy én nem tartom magunkat power metalnak, inkább 80-as évekbeli hatásokkal rendelkező heavy metalként írnám le magunkat.
K. Z.: Milyen jövőt látsz a zenekar előtt, ahogy egyre ismertebbek lesztek?
Jake: Mint mondtam, célunk, hogy 5 év múlva ott legyünk, ahol most a Hammerfall meg az Edguy van.
K. Z.: A dalaitok nem annyira a kétlábgép használatára épülnek, hanem az énekelhető kórusok, és jó dalszerzési ötletek sokkal inkább előtérbe kerülnek. Örömmel hallom az anyagaitokon, hogy a "kötelező" kétlábgépelést csak időnként használjátok, amikor tényleg szükség van rá. Milyen együtteseket tisztelsz a legjobban?
Jake: Mindig olyan zenét hallgattam, ami örömet sugároz. Az olyan dalokat szeretem, amelyeknek énekelhető refrénjük van, és meg is maradnak az emberben, akár egy hallgatás után is. A gyerekkori hőseim egyértelműen Helloweenék voltak. Manapság sok Dragonlandet, Kamelotot és Europe-ot hallgatok. Azért naponta változik.
K. Z.: Ki a legfőbb hatásod?
Jake: Joacim Cans (O áll a sikereim mögött, és sokkal tartozom neki), Joey Tempest, Jeff Scott Soto.
K. Z.: Nevezd meg néhány kedvenc albumodat, és milyen hatást gyakorolt rád!
Jake: Helloween: Keeper II - az az album, ami bevezetett a heavy metalba
Judas Priest: Painkiller - 4 euróért vettem körülbelül, és totálisan odavoltam, rengeteget is hallgattam, nagyon tud ez az ember énekelni!
Joey Tempest: A Place to Call Home - Nagyon szeretem! Egy rossz dal sincs rajta.
Helloween: Chameleon - sokan azt hiszik, hogy hülyeséget beszélek, de nagyon tisztelem őket azért, mert olyan lett az album, amilyet akartak, s nem a mások véleményére hallgattak. Még ha nem is minden szám tökéletes, de a Roland Grapow szuzességének elvesztéséről szóló nyitónóta minden pénzt megér!
K. Z.: Első metalbanda, amelyikért rajongtál?
Jake: Helloween
K. Z.: Kivel szeretnél egy színpadon zenélni a legszívesebben?
Jake: Úgy érted, hogy álomcsapat?
Jake E: ének
Snowy Shaw: dobok
Andy LaRocque: gitár
Jason Newsed: basszusgitár
Olaf Mörck: gitár
K. Z.: Melyik volt életed első koncertje?
Jake: Kiss 96 körül. Nem vagyok nagy rajongó, de hatalmas show volt!
K. Z.: Sokat változott azóta a véleményed?
Jake: Kisgyerek voltam akkor, de azt mondanám, hogy nem. A rocksztársági vágyaim később születtek.
K. Z.: Mit érzel, mikot fenn vagy a színpadon?
Jake: Mindenkinek ajánlom! Mikor ott fent vagy a nagy tömeg előtt, azzal semmi nem ér fel. A lehető legjobb érzés véleményem szerint. Általában nyugodt vagyok, de amikor felcsendül az intró, az adrenalin pumpálni kezd az ereimben, és elkezdek izgulni.
K. Z.: Dolgoztál a legnagyobb metalzenészekkel. Honnan ismered Andy LaRocque-ot? Micsoda gitáros! Add át neki, hogy nagyszerű zenész! Láttam a legutóbbi King Diamond turnén! Hallva a lemezeiteket, mondhatom, hogy jó producer is. Jó munkát végzett.
Jake: Bizony az! Elég régen ismerjük egymást. Természetes volt, hogy őt kérjük fel producernek, mert tudjuk, hogy szereti a zenénket.
K. Z.: Joacim Cansnak milyen produceri teendője volt? Nem tudtam, hogy ehhez is ért. Még a lemezeketen is vendégeskedett. Mesélj róla, és az együtteshez fűződő viszonyáról!
Jake: O volt az énekproducer Olof Mörckkel (Dragonland) együtt. Mindketten sokat segítettek. Joacim sokat tanított, felkészített a kellemetlen pillanatokra, Olofnak pedig a kórusoknál vot nagyobb szerepe.
K. Z.: Mit szeretne sugallani a zenakar a szövegekkel?
Jake: Szeretném, ha a hallgató maga próbálná kitalálni, hogy a dal miről szól. Úgy írom a szövegeket, hogy lehessen két vagy többféleképpen értelmezni őket. Egy értelme van a sorok között is.
K. Z.: Hogyan fogy az album?
Jake: Relatív újonchoz képest egész jól! Nincsenek számadataim, de eddig várakozáson felül!
K. Z.: Elégettek vele az emberek?
Jake: Amit eddig én hallottam, az az, hogy szeretik. Kapunk negatív kritikákat is, de azért összehasonlíthatatlanul kevesebb a súlyuk, mint a jóknak, amiket az eddigi két albumunkra kaptunk.
K. Z.: Ki készítette a borítót? Kellemes látvány, jó munka!
Jake: Marco Jakobi. Német művész. A Future's Callingnak is ő festette a borítóját. Tetszett, ahogy dolgozik. A borító alapján én megvenném a CD-t, hogy lássam, hogy milyen.
K. Z.: Kié az extrém vokál a Revolution in Paradise-ban? Érdekes kontraszt a te dallamos hangodhoz képest...
Jake: Andy Solvestömnek hívják. A Within W nevű svéd bandában énekel.
K. Z.: Mikor jösztök Romániához legközelebb az idén? Nyithatnátok egy ismertebb csapatnak például. Van erre valami esély?
Jake: Hát, sajnos nem, de remélem turnézunk majd egyet egy ismertebb együttessel a közeljövőben.
K. Z.: Apropó, volt turnéja a Future's Callingnak?
Jake: Volt kettő: egy a Nocturnal Ritesszal és egy saját, de csak Svédországban. Voltak olyan fesztiválok, ahol 8-10.000 ember előtt zenéltünk. Az nagyszerű volt!
K. Z.: Jövőbeli albumtervek?
Jake: Csak annyit tudunk, hogy 2007 végén megyünk stúdiózni. A következő album jövő tavaszra fog megjelenni. Már van néhány új dalunk, alig várom, hogy felvegyük őket!
K. Z.: Köszönöm az interjút!
Jake: Én is köszönöm, és bocs a késésért! Minden jót, remélem, találkozunk a turnén!
K. Z.: Sok szerencsét kívánok nektek, és találkozzunk az úton!
"A jövő hív, éjszaka gyermekei!" (Dreamland szövegfordítás: "The future's calling, children of the night")
Király Zoltán