II. Bözödi tó tábor júli. 30.-aug. 1. Részletek!
Iron Maiden koncert Kolozsváron: 2010. aug. 15., Polus Center parkolója.
Maximum Rock tehetségkutató Bukarestben: http://www.promusicprod.ro/mrfest/formatii/
INTERJÚK
The 69 Eyes interjú Jussivel
A wigwamos buli előtt sikerült Jussit kicsit faggatni erről-arról.
SW: A Back In Blood tavaly augusztus végén jelent meg Európában. 2008-ban Jyrki említette, hogy az új album teljesen a vámpírokról fog szólni. Hogy döntítek el, miről szóljon a következő album?
Jussi: Nos, az ezelőtti album, az Angels inkább Hollywoodról, a partizásról és a lányokról szólt. Most
elhatároztuk, hogy itt az ideje, hogy visszamenjünk a gyökereinkhez. És azt hiszem, hogy a címadó dal,
a Back In Blood jól szemlélteti hol tartunk jelenleg. Próbáltunk mindenfélét, csináltunk glam rock-ot,
parti dalokat, goth zenét és most eldöntöttük, hogy mindenre fogunk koncentrálni, mint a Framed In
Blood-nál. Elhatároztuk, hogy igazándiból a vámpír rock'n'roll-ra fogunk összpontosítani. Azt hiszem, a
címadó nóta mutatjta meg igazán neked, hol is vagyunk most.
SW: Kicsit meglepett az új album, mert azt hittem, hogy gótosabb lesz, mint a Devils, vagy az Angels. Mivel Jyrki azt mondta, hogy Matt Hyde kedvenc 69 Eyes albuma a Blessed be. De azt hiszem, ez a lemez a teljes munkásságotok keveréke. Mi a véleményed erről?
Jussi: Azt hiszem, minden stílusból, amit kipróbáltunk, felhasználtuk a legjobb elemeket. Úgy értem, hallhatsz hard rock-ot, ami ugyanakkor nagyon sötét is a dalszövegek miatt. De a kedvenc goth csapataim parti zenekarok is egyben, mint például a The Misfits. Ez horror rock és szörnyekről, zombikról szól, de ettől még parti rock. Ez jelenti számomra a dark zenét. De a The 69 Eyes jelenleg a kedvenc csapatom.
SW: Szerinted, miért van az, hogy vannak rajongók, akik szerint a Blessed be és a Paris kills a legjobb 69 Eyes album és elutasítják a korábbi és későbbi munkáitokat?
Jussi: Tőlük kell megérdezni. Frissen akarjuk tartani a dolgokat és nem akarjuk újra és újra ugyanazokat az albumokat elkészíteni. Büszke vagyok, hogy nem ismételtük magunkat és arra is büszke vagyok, hogy különböző dolgokat próbáltunk ki. Van néhány rajongó, aki nem szereti azokat az albumokat, néhányan szeretik a Devils-t, de nincsenek oda a Paris Kills-ért. De én minden eddigi albumunknak örülök és nagyon örülök annak, hogy soha nem csináltunk két egyforma lemezt.
SW: Azt hiszem, a 2006-os koncertetek a Whisky A Go Go-ban nagyon fontos nektek, mert már az Angels bónusz DVD-s verzióján is volt pár részlet onnan, majd a Hollywood Kills CD-n az a koncert jelent meg és a Back In Blood Vampire Edition-ön is ez a koncert látható. Miért (volt) annyira fontos ez a fellépés?
Jussi: Az USA az a hely, ahonnan a hatásaink jöttek és ahol a rock'n'roll-t feltalálták. Sokat olvastunk gyerekkorunktól kezdve A Whisky A Go Go-ról és legendás helynek tartjuk. A The Doors-tól a Mötley Crüe-ig, meg más zenekarok, melyeket szeretünk, ott léptek fel. Ekkor turnéztunk először Amerikában és a Whisky A Go Go-ban jásztani különleges pillanat volt számunkra. Nagyon örülök a koncertalbumnak és a DVD-nek... Azt hiszem klasszabb, mintha például egy philadelphiai koncert lenne. Igen, fontos nekünk ez a koncert és jó is volt.
SW: A Dead girls are easy videójára hatással voltak Michael Jackson videói is. Mi a véleményed Jackoról?
Jussi: Ő még mindig a pop királya. És nagyon szomorú, hogy el kellett mennie. De ő a pop királya.
SW: Az utolsó videótokat ismét Bam rendezte. Miért választottátok őt? Csak azért kérdezem, mert néhányan úgy gondolják, másik rendezőt kéne találnotok.
Szórakoztató volt Bam-mel. És a Dead Girls Are Easy-ről nem akartunk egy nagyon komoly videót. Meg akartuk mutatni, hogy a szövege nem olyan komoly. Bam-mel tökéletesen el tudtuk ezt érni. Az embereknek tetszett. És Bam is jól érezte magát videókészítés közben.
SW: Jyrki azt mondta a The Good The Bad and The Undead-ről, hogy ez volt 2009 Halloween party dala. És a Cramps után, a 69 Eyes lehetne a következő Halloween party csapat. Akkor meghívhatlak egy Halloween partira?
Jussi: Feltétlenül! Nagyszerű lenne!
SW: Megadom a címet.
Jussi: OK. A vámpírok nem jönnek, ha nem hívod őket. Volt egy Halloween partim Moszkvában. Azt hiszem,
ideje Budapesten is tartani egyet.
SW: OK, majd megszervezem.
Jussi: Ó, köszönöm!
SW: Sok videó van, mely a Semifinal-ben megrendezett akusztikus koncertekről készült. Vannak olyan hozzászólások,
hogy ki kéne adnotok egy akusztikus albumot. Mi a véleményed erről az ötletről?
Jussi: Eljátszottunk ezzel a gondolattal. Tulajdonképpen mi magunk is ámultunk, attól amit akusztikusan csináltunk. Újra felfedeztük a dalokat. Mikor akusztikusan játszol, az teljesen a dalról szól. Nem bújhatsz a hangerő mögé. Tervezünk további akusztikus bulikat nyárra. Azt hiszem, fogunk játszani pár ilyen show-t nyáron. Ami az albumot illeti, miért ne? Jó lenne.
SW: Dobosként, melyik 69 Eyes dalt a legnehezebb eljátszani?
Jussi: A dalok nem bonyolultak. Az a nehéz, hogy minden este jól ad vissza őket. Egyszer jobban megy, máskor kevésbé. Néha csak úgy beugrik valami. Pl. a tegnap esti koncert nagyszerű volt, minden összejött. Ez nem bonyolult, sokkal inkább varázslat, hogy van amikor minden jól működik, hogy a megfelelő helyet találod el... Viszont néha meg nem így alakul. De minden este a legjobbat próbálom kihozni magamból.
SW: A We Own The Night megtalálható a Fűrész VI. filmzenealbumon. Szereted az ilyen horror filmeket, mint a Fűrész?
Jussi: Szórakoztatóak. Jyrki a legnagyobb horror film rajongó az együttesben. Szeretem a zombis dolgokat, gondolok itt a már előbb említett The Misfits-re, ami egészében a horror filmekről szól. De nem nézek a nap 24 órájában horror filmeket, mint Jyrki. De, szórakoztatóak.
SW: A dalszövegeitekre gyakran hatással vannak horror filmek. A csapatból mindenki szereti a horror és vámpír filmeket?
Jussi: Igen, ezért vagyunk a The 69 Eyes.
SW: Szerinted, mitől jó egy horror film?
Jussi: A szexi lányoktól és a filmzenétől.
SW: Most turnéztok Európában. Mit szeretsz jobban? Utazni, vagy ülni egy stúdióban?
Jussi: Mindkét dolgot szeretem. De néha a stúdiózás nagyon stresszes is tud lenni, mert a dolgok nem mindig mennek jól, vagy a kiadó emberei jönnek és mondják, hogy kiszaladtok az időből stb. De a jutalma is megvan ennek, mikor végre úgy találod, hogy a hangzás, vagy egy részlet, amit próbáltál egy napon keresztül tökéletes lett. Ez nagyon izgalmas és kielégítő. Turnén lenni sokkal inkább olyan, mint egy nagy parti. Nem olyan stresszes. Mindkettőt szeretem, de mindig mikor turnén vagyok, hiányzik a stúdió, mikor meg a stúdióban vagyok, hiányzik a turnézás.
SW: Van egy Rico nevű kutyád. Ki vigyáz rá, amikor turnén vagy?
Jussi: Rico egy TV műsorban volt velem. Nem az én kutyám. Egy elhagyott kutya volt és a TV műsor arról
szólt, hogy az ilyen hasonló kutyáknak otthont találjon. Láttad ezt a TV műsort a YouTube-on?
SW: Nem igazán.
Jussi: OK. Az elhagyott kutyákról szólt, akiknek nincs otthonuk. Néhány hírességnek volt egy-egy kutyája,
akit idomítaniuk kellett. Akik nézték a műsort, telefonálhattak és megszerezhették a kutyákat. Az én
kutyámnak jobb otthona lett, amit valaha is el lehetett volna képzelni. Mindenki számára boldog volt a
vége. Nekem nem lehet kutyám, mert megállás nélkül turnézok.
SW: Mi a helyzet a Balti-tenger kalózaival?
Jussi: Ez egy jótékonysági dolog volt a Balti-tengerért. Ez is egy TV műsor volt. A WWF-fel (World Wildlife Fund) működtünk közre és pénzt próbáltunk gyűjteni a Balti-tenger tisztasága megőrzése végett. Összehasonlítva a többiekkel, mi szereztük a legtöbb pénzt, majdnem 200 000 eurót azzal a dallal, ami ennek kapcsán íródott. Nagyon büszke vagyok erre. És klassz volt, hogy gyerekkori és mindenkori rock'n'roll hősömmel, Michael Monroe-val dolgozhattam együtt. Nagy rajongója vagyok, izgalmas volt vele dolgozni.
SW: Tudod milyen lesz a következő album?
Jussi: A Back In Blood nagyon friss még. Nem olyan rég jött ki és ez az első igazi turné Európában azóta. Még nem gondolok az új albumra.
SW: Mik a terveitek erre az évre?
Jussi: Turnézás, turnézás, turnézás, nyáron fesztiválok és turné. Tulajdonképpen ez a terv karácsonyig. Sok turnézás.
